Db., 2025.06.01. (vasárnap délelőtt) | 1Pét 3,22; Róm 8,34; Tit 2,13 J. Kr. az Isten jobbján van | Sorozat. Ünnepi: Mennybemenetel. |
Most az Úr Jézus mennybemeneteléről lesz szó. A feltámadása után 40 napon át megjelent az Övéinek, majd a tanítványok szeme láttára felemelkedett a mennybe. Ez pünkösd előtt 10 nappal történt.
Az Úr a mennyben hatalmas dolgokat tett és tesz a mai napig. 1. Uralkodik, mert Övé minden hatalom mennyen és földön. 2. Mint igazi főpap tulajdon vérével ment be a mennyei szentek szentjébe, és esedezik, könyörög értünk. 3. Helyet készít az Övéi számára, hogy örökre vele legyünk. 4. Sőt Isten a Gyülekezetet, az Ő testének tagjait szellemben már most, Vele együtt a mennybe ültette. 5. Már elküldte a mennyből a Szt. Szellemet. 6. A Szt. Sz. általa szellemi ajándékokat adott az Övéinek. 7. Megígérte, hogy a mennyből visszajön.
A felsoroltak közül csak háromról szólok: 1. Uralkodik, mert Övé minden hatalom mennyen és földön. 2. Esedezik, könyörög értünk. 3. A mennyből visszajön.
Ennek megfelelően 3 alapigét olvasunk. 1Pét 3,22: Aki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; akinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erők. Róm 8,34: Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is értünk. Tit 2,13: Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését.
1.) J. Kr. uralkodik, mert Övé minden hatalom mennyen és földön
Olv. ismét 1Pét 3,22: Már feltámadása után azt mondta az Úr: Máté 28,18b: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. A mennyet említi először, aztán a földet. A lázadás a mennyben kezdődött, és azután a földön folytatódott. A feltámadt és mennybe ment Úr Jézus az uralmát a mennyben, a szellemvilágon kezdi el, akikkel nekünk is harcunk van. Ef 6,12: Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. Mi nem látjuk most még a részleteket, hogy az Atya hogyan vet mindeneket J. Kr. lába alá, de pl. a Jelenések könyvében fellebbenti a fátyolt.
Olv. Jel 12,7-10. Most lett meg... az Ő Krisztusának hatalma.
Már ószövetségi próféciák is szóltak J. Kr. mennybe meneteléről és uralkodásáról. Zsolt 110,1-2: Dávidé; zsoltár. Monda az Úr (Jehova) az én uramnak: Ülj az én jobbomon, amíg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. 2. A te hatalmad pálcáját kinyújtja az Úr (Jehova) Sionból, [mondván]: Uralkodjál ellenségeid között! Hogy ez a zsoltár valóban J. Kr.-ról, a Messiásról szól, maga az Úr Jézus erősíti meg. Olv. Mát 22,41-46. Dávid Urának nevezi Krisztust, Aki test szerint Dávid magvából való. De ugyanakkor ura, mert Kr. Istennek a Fia.
Az Úr (Jehova) azt mondta J. Kr.-nak, miután halálával elvégezte a váltságmunkát, majd feltámadt és a mennybe ment, hogy „ülj az én jobbomon”. Ez egyrészt nagy méltóságot jelent. Másrészt azt, hogy J. Kr. befejezte a munkáját. Leülhet. A többi az Atyaisten dolga lesz: ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. Ezt maga Isten végzi el, ahogy a 110. zsoltár 2. versében olvastuk: A te hatalmad pálcáját kinyújtja az Úr Sionból, [mondván]: Uralkodjál ellenségeid között! Az Úr, Jehova maga nyújtja ki J. Kr. hatalmának pálcáját, hogy uralkodjék ellenségei felett.
Olv. 2. zsoltár. A földön is uralkodik: királyok, legyetek eszesek! Szolgáljátok az Urat félelemmel, Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne vesszetek! Csodálatosak Isten gondolatai és cselekedetei. Aki Neki engedelmes, azt ugyan megpróbálja, de a végén felmagasztalja. A Fiú engedelmes volt, és úgy lett, ahogy a Filippi levél 2. részében olvassuk: Önmagát megüresítette, emberré lett, megalázta magát, engedelmes volt halálig, és ezért Isten felmagasztalta Őt, hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
Tanulság és követendő példa ez a mi számunkra: A mi dolgunk az alázat és az engedelmesség. A többit bízzuk Istenre! 1Pét 5,6: Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.
2.) Az Úr Jézus a mennyben esedezik, könyörög értünk
Olv. ismét Róm 8,34: Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is értünk. Megdöbbentő, hogy J. Kr. mennyire szereti az Övéit. Minden hatalom az Övé, és Ő minket, testvéreit, Isten gyermekeit viseli a szívén, és értünk könyörög az Atyának! Mert ugyan szellemben már Vele együtt ültettünk a mennybe, de testünkben még itt vagyunk a földön, ellenséges, bűnös világban, kísértéseknek és szenvedéseknek kitéve. Ő azonban figyel ránk, és könyörög értünk. Erre mutat egy előképszerű esemény is: Márk 6,45-48a: És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja. Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni. És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon. És látá őket, amint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velük.
J. Kr. a hegyen = a mennyben van. Mi pedig még itt küzdünk a viharokkal. De Ő figyel minket, imádkozik, és eljön értünk. Neki adatott minden hatalmat mennyen és földön. Ez tény akkor is, ha most még megengedi, hogy a Sátán és démonai vihart támasszanak, kísértsenek és vádoljanak. De eljön az idő, amikor ennek véget vet. Addig pedig, mint igazi főpap közben jár, imádkozik értünk. Zsid 9,24: Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék értünk. Ezért mi is bizalommal járulhatunk az Ő kegyelmének királyi székéhez.
Mivel Urunké minden hatalom mennyen és földön, bízzunk Benne, és értékeljük, amit mond az Igében, pl. Róm 8,33-39: Kicsoda vádolja az Isten választottait? Kicsoda az, aki kárhoztat? Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? Senki és semmi nem szakaszthat el! Legyen hála érte a mi Urunknak!
De ezzel példát is mutat nekünk, hogy mi is imádkozzunk, könyörögjünk másokért. 1Tim 2,1: Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberért. Vegyük kitüntetésnek, és ne hanyagoljuk el a közbenjáró imát! Sem otthon, magányosan, sem ketten-hárman, sem pedig a gyülekezetben, különösen az imaórákon!
3.) Az Úr a mennyből visszajön
Olv. ismét Tit 2,13: Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését.
Ezen kívül is nagyon sok Ige szól az Úr visszajöveteléről. Hiszen ez a boldog reménységünk! Az Úr kétszer fog visszajönni a mennyből.
Az első az elragadtatás lesz.
Akkor csak a felhőkig jön az Úr, és csak az Övéiért jön, a Gyülekezetért. Ez az antikrisztusi 7 éves időszak előtt lesz.
1Thess 4,16-18 Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először, akik meghaltak volt a Krisztusban. Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk. Annak okáért vigasztaljátok egymást e beszédekkel.
1Kor 15,51-53: Íme titkot mondok nektek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
Ez a Gyülekezet boldog reménysége, ahogy a Titushoz írt levélben olvastuk. Pál azt írja, 2Tim 4:7-8: Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megád nekem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését. Az a hívő ember várja vágyva az Ő megjelenését, aki a nemes harcot megharcolta, futását elvégezte, a hitet megtartotta.
És ne feledjük, az elragadtatás bármelyik pillanatban bekövetkezhet!
Az Úr másik eljövetele a nagy nyomorúság után lesz.
Akkor azért jön, hogy ítéletet tartson, és uralmát, amiről a 2. zsoltárban olvastunk, átvegye a földön minden nép és nemzet fölött. Akkor nagy hatalomban és dicsőségben jön el a szent angyalokkal és az összes szentjeivel úgy, hogy minden szem meglátja Őt. (Jel 1:7). Az említett 110. zsoltárban is erről, az Ő dicsőséges eljöveteléről van szó. Zsolt 110,2: A te hatalmad pálcáját kinyújtja az Úr Sionból, [mondván]: Uralkodjál ellenségeid között! Ez a földön valósul meg a nagy nyomorúság végén, amikor visszajön az Úr Jézus nagy hatalommal és dicsőséggel.
Erről olvasunk Máté 25,31. versétől. Akkor ítélni jön. Beül majd az ő dicsőségének királyi székébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És erről szól az Ige, Olv. Jel 19,11-16. az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura. Ítélni és uralkodni jön!
Befejezés
Urunk a mennybe ment, és most is ott van az Atya jobbján. Az Atya mindent lábai alá vetett. Zsid 2,8: Mert azzal, hogy neki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül: de most még nem látjuk, hogy neki minden alávettetett. Igen, még nem látjuk, hogy Neki minden alávettetett. Még úgy látszik, mintha a földön minden a Sátán uralma alatt volna, és egyre jobban tombolna a gyűlölet, az önzés, a halál, az istentelenség, a hazugság és mindenféle fertelmes bűn. Még az Úr nem jött vissza, időt adott az embereknek a megtérésre. Nagy kár és tragédia, hogy nem sokan használják ki ezt a kegyelmi időt.
De ha nem látjuk is, bizonyosak lehetünk abban, hogy Urunk a mennyben az Atya jobbján ül, és szellemben ott vagyunk mi is. Ültettünk Vele együtt a mennybe. És a Tit 2,13 szerint várjuk ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. Várjuk, hogy Urunk visszajön a mennyből, és átváltoztatja a nyomorúságos testünket, és megdicsőült testben visz magával a mennybe. Ahogy meg van írva, Fil 3,20-21a: Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez.
Várjuk Urunk visszajövetelét a mennyből, az elragadtatást! Ámen.